Menü
Székelyudvarhelytől 7 km-re délnyugatra a Vágás- és a Malmok-patak közötti dombháton fekszik, Bögözhöz tartozik. A belterület tengerszint feletti magassága 600-675 m között mozog. A falun átfolyik még a Cigány-patak, amely a Bagozlik tetején ered és Vágás-patakába ömlik.
Neve onnan ered, hogy egykori irtás helyén települt. Régi Keresztelő Jánosnak szentelt temploma 1488-ban már állott és Székelydobóval közös templom volt. Mai római katolikus temploma 1843 és 1851 között épült a középkori templom helyén és anyagának felhasználásával. 1910-ben 606 magyar, 1992-ben 298 magyar és 1 román lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
Fotó: Ispánovics József
A Mária-szobor kilétére 2014-ben derült fény, amikor a vágási templom tetőzetének felújítása alkalmával a padláson rátaláltak. A térdeplő Szűz Máriát ábrázoló szobor keletkezési ideje, a stílus alapján a 16. század első negyedére tehető. Hasonló, középkori oltárszobrok kevés számban maradtak fenn Erdélyben. A korabeli, 16. század elejéről származó Mária ábrázolások között megemlíthetjük a csíksomlyói, a bözödújfalui és az egykori csíkménasági Mária-szobrokat.
A vágási szobor fából faragott, egykor festett és aranyozott volt. Mára a festékréteg, aranyozás nagyrészt lekopott, az arc és a kezek sérültek.
A több mint négyszáz éves fasor a vágási római katolikus templom mellett található. A legnagyobb cserefa a sorban a legelső, kerülete 5,10 méter, magassága megközelítőleg 20 méter.
A Vágás és Székelydobó ikerfalu temploma mellett sorakozó, csodálatos méretű és korú cserefák elmesélhetnék, hogy Vágás falu neve az erdőirtással kapcsolatos. A szájhagyomány szerint a letarolt erdők helyére egykor szerzetesek telepedtek le, akik a tizenkét apostol tiszteletére ültették a tizenkét cserefát. Fotó: Sándor-Tóth Zsuzsanna
© 2023 Három Hegy. Minden jog fenntartva. Design: Qubed Agency
TÁMOGATÓK:
