JAVASLATTÉTEL

BÖGÖZ

A TELEPÜLÉSRŐL RÖVIDEN

A bögözi református templom Udvarhelyszék egyik legszebb középkori templomának számít. A falu a Nagy-Küküllő középső szakaszának kiszélesedő medencéjében a Bögözi-medencében fekszik Székelyudvarhelytől 11 km-re.

A népies szómagyarázat a falu elnevezését a bő és köz szavakból eredezteti, amely a település két szoros, a Bonta-szoros és a Décsfalvi-szoros közti termékeny völgysíkon való fekvésére utal. Orbán Balázs leginkább Pesty Frigyes adataira hivatkozik, ő is a bő köz névadási indítékát tartja a legvalószínűbbnek.

Bögöz neve nem származtatható a magyar bőg vagy a német mühlen igéből sem. Ebből adódóan a falu nevének román tükörfordítása (Mugeni) sem helyes, amely a román ’bőg’ jelentésű muge igére alapoz. Egy másik elmélet szerint a Bügüz szó egy besenyő név is lehet, melynek jelentése ’szoros, völgynyílás’. A település legelső lakói valószínűleg a besenyők voltak, akik hamar elmagyarosodtak a székely-magyar környezet következtében.  Wikipédia

Fotó: Nagy Botond

AGÁR ÉS ÉLELMISZERGAZDASÁG

A BÖGÖZI GYÖNGYVIRÁGOS VAJ

Bögözben már az 1920-as évek elején tejszövetkezetet hoztak létre, ami azzal volt indokolható, hogy nagyon sok tehenet tartottak a faluban, így a tej értékesítése gondot okozott. Az idős emberek elmondása szerint a 40-es években már öt tejcsarnoka is volt a falunak. A megtermelt tejet magán tejcsarnokokban gyűjtötték össze és különféle termékeket készítettek. Ezek között volt sajt, tejföl és házivaj, melyeket a közeli városokban Székelyudvarhelyen, Segesváron értékesítettek, de az sem volt ritka, hogy a bögözi gyöngyvirágos házivaj a bukarestiek vagy akár a budapestiek asztalára került. Fotó: Szabó Béla

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG

HÚSVÉTI, ÉJJELI LOCSOLÁS

A húsvétot, az egyházi ünneplésen túl, locsolkodással, tojásfestéssel, köszöntő versekkel, étellel- itallal, dallal, tánccal és vidámsággal ünneplik ma is Bögözben.

Húsvét első napján, a hosszúra nyúló, gazdag ebéd után, a lányos házaknál, nagy sürgés- forgás kezdődik. Piros tojásokat festenek, vöröshagymahéjjal, de először a lányok mindenféle lapit szednek, amelyeket a tojásokra helyeznek, ezután bebugyolálják nylonharisnyával és így kerülnek a tojások, az előzőleg beáztatott, hagymahéjjas vízbe, ahol megfőzik.

Éjféli tizenkét órakor, a falu legényei, akik már konfirmáltak, összegyűlnek és a regruták vezetésével elindulnak locsolni. Az öntözést a falu felső végén kezdik el és minden olyan leányt, aki konfirmált, megöntöznek. A vonulás zenekísérettel történik, általában egy szaxofonos és egy harmonikás muzsikál. A regruták minden leányos háznál, sorra beköszöntenek, a következő verssel

TATÁRKÚTJA MONDÁJA

A Telek nevezetű dűlő Bögöz határában helyezkedik el és nagyon sok, történet és monda maradt fenn róla. Ennek egyik bizonyítéka a Tatárkútja legenda melyet nemcsak a falusiak hanem az egész világ is megismerhetett, a Székelyföldi Legendárium kiadásában megjelent könyvből .
A fő elem amire ráépült a monda az a kristálytiszta forrásvíz amely a mező közepén tör fel és évszázadok óta oltsa az arra járók szomját. Annyira különleges és elismert a forrás, hogy az Amerikába kitelepült bögöziek gyakran kérték, hogy küldjenek nekik ebből a forrásvízből. Fotó: Nagy Botond

EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

GERÉB ENIKŐ FÜVESASSZONY

Geréb Enikő 1976 március 4. születtett Brassóban, Négyfaluban nevelkedett. A gyógynövények iránti kötődése gyermekkorából hozeredeztethető. Apai nagyszüleihez elég közel laktak, sokszor meglátogatta őket. Kertjük minden zege-zuga gyógynövényekkel, ribizlivel, málnával eperrel és különös rózsákkal volt tele. Akkoriban különlegességnek számított a citromfű és az ánizs. Csíkmadarasi születésú nagymamája teával kezelt minden betegséget, ezt a tudást szülőfalujából hozta magával. Tavasztól őszig gyüjtögették, szárították a gyógynövényeket, a nagymama elmélete az volt, hogy egy asszonynak mindezt tudnia kell.

ÉPITETT KÖRNYEZET

KINCSES PORTA

A Kincses porta (Bögöz 344 szám) az 1800-as évek végén épült, polgári család részére, napjainkig megőrizte eredeti formáját. 2018-ig a Veres család tulajdona volt. Ma a benne található két szoba, konyha, kamra, sütőház kemencével, régi tejbegyűjtő központ és vajgyár, felújítva várja a régi idők hangulatát kedvelőket. Helyet kapott benne a kézművesség, hagyományőrzés, sóházzal és apiterápiás házzal bővült.

JAVASLATTÉTEL

KAPCSOLAT

RO | HU | EN