Menü
Székelyudvarhelytől 10 km-re délnyugatra, a Nagy-Küküllő jobb partján, a Leső-hegy déli lábánál fekszik. Nevét a Leső-hegy oldalában nőtt mogyoróbokrokról kapta.
A Várhegy-Les tetőn bronzkori erődítmény nyomait tárták fel. Kisvár nevű dűlőjében is vármaradványok láthatók. Régi fatemploma 1831-ben épült, 1906-ban bontották le. Mai református temploma 1907-ben épült. 1910-ben 215, 1992-ben 139 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
Forrás: Wikipédia
Fotó: Stefán Tamás
A B.ARTos Kézműves Lakberendező Műhely, a kortárs népi bútorfestés területén tevékenykedő vállalkozás; melynek megálmodója és működtetője a székelymagyarosi születésű és jelenleg is a faluban élő Bartos Tünde. A műhely 2007 óta működik, célja, olyan példaértékű, népies berendezések megteremtése, mely a térség hagyományos tárgyi örökségére alapozva hoz létre ma használható, nyugalmat sugárzó, esztétikus környezetet. Az elmúlt években számos olyan berendezés valósult meg, melyben a népies festett bútorok mellett helyi kézművesek berendezési tárgyai kaptak helyet.
A székelymagyarosi Jégverés napja, mint dologtiltó nap, a szűk környezetben egyedülálló, de Székelyföld területén is ritka. Időpontja Július 20-a, Illés napja. A korai történések, nem ismertek pontosan; elbeszélések szerint valamikor nagyon régen ezen a napon oly mértékű jég verte el a székelymagyarosi határt, mely a teljes évi termést megsemmisítette. Ennek következtében a falu lakói kollektiv fogadalmat tettek, mellyel július 20-át dologtiltó nappá nevezték ki. Idővel felhagytak a hagyománnyal, majd az 1800-as évek végén ugyanazon a napot újabb pusztítás történt.
Istók Imre neve nem cseng ismerősen a székely-magyar birkózók körében, pedig korának hős fia volt, mégpedig a tengeren túl, Amerikában képviselte a székely színeket.
Székelymagyaros – ezt a Székelyudvarhelytől 10 km-re, délnyugatra, a Nagy-Küküllő jobb partján, a Leső-hegy déli lábánál fekvő kisfalut egykor Mogyorósnak hívták. Úgy tartja a helyi legenda, hogy nevét a falu a hegy oldalában nőtt mogyoróbokrokról kapta. Ma is Mogyorósként emlegetik az emberek, de a hivatalos okiratokban már Magyarosként írják. Időközben az „ó” betűről is elkopott az ékezet. A falu nevét 1566-ban említik először az egyházi oklevelekben. Kicsi falu, alig lakják másfél százan.
© 2023 Három Hegy. Minden jog fenntartva. Design: Qubed Agency
TÁMOGATÓK:
